Óbudai Egyetem - Keleti Károly Gazdasági Kar
Intézet: Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17.) Kreditérték: 2
Tagozat: Nappali Nyelv: magyar Félév: 2007/08/1
 
Szakok: Gazdálkodási és menedzsment BSc alapszak;
 
Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csatári András Oktatók: Papp Lászlóné;
Heti/Féléves óraszámok: Heti Előadás: 2 Tantermi gyakorlat: 0 Labor: 0 Konzultáció: 0
 
Félévzárás módja (követelmény): vizsga
 
Oktatási cél: A gazdasági-üzleti képzést kiegészítõ társadalmi- társadalomtudományi ismeretek nyújtása.
A tananyag áttekintést nyújt a társadalom, társadalmi berendezkedés szerkezetére, a hatalom és társadalom viszonyára vonatkozóan. Ismerteti a modern parlamenti demokrácia, pártok, eszmék, jogállamiság történelmi elõzményeit, jelenkori megvalósulását, hazai és nemzetközi feltételeit.
Félévközi követelmények
(feladat, zh. dolgozat, esszé, stb):
A 7. oktatási hétig bezárólag házi feladat beadása választható témakörökbõl, esszé formában, 3-5 oldal terjedelemben. A házi feladat maximum 10 pontot ér.
A témajegyzék a félévkezdetkor kerül kiosztásra. Teljesen azonos, vagy az Internetrõl letöltött azövegek nem értékelhetõk.
 
Oktatási hét
(konzultáció)
Témakör
1. A politika fogalma és tárgya. Hatalom, uralom, társadalom. Érdekek és akaratközvetités. Az érdekek politizálódása. A hatalom forrásai, eszközrendszere.
Max Weber a legitimáció történelmi alakzatairól, és a hatalom ideáltípusai. Ujabbkori legitimációs változatok: életszinvonalpolitika, dicsõ múlt, szebb jövõ.
2. A politikai intézményrendszer, és a politikai rendszer. Szervezetek, intézmények. Eszmék, normák, szerepek. A politikai rendszer strukturalista- funkcionalista értelmezése..A politikai kultúra jelentése, történelmi változatai. A „porosz típusú” fejlõdés történelmi öröksége, és a hazai állampolgári politikai kultúra jelenlegi állapota, sokfélesége.
A civil társadalom fogalma, szerepe, jelentõsége a társadalom életében.
3. A demokrácia és diktatúra jelentése, viszonya. Platón és Arisztotelész államfilozófiája. Az uralmi formák váltakozása. Machiavelli és Morus a politikáról.
A polgári fejlõdés kezdetei, a polgár fogalma a társadalmi struktúrában, a politikában, ethoszban, stílusban.
Felvilágosodás és társadalmi szerzõdéselméletek. Hobbes, Locke, és Rousseau.
4. A z eredeti tõkefelhalmozás és következményei. Az angol polgári forradalom, parlamentarizmus és a pártosodás kezdetei. A Westminster-modell. A kétpólusú pártrendszer
Választójogi és kormányzati vonatkozások. Jogállamiság és a hatalommegosztás.
Király, elnök, parlament.
5. Az Egyesült Államok alkotmányozási koncepciója, Függetlenségi Nyilatkozata, a demokrácia és pluralizmus értelmezése. Az amerikai elnöki rendszer, elnökválasztás és pártok.
A francia forradalom emberjogi deklarációja. Emberi jogok és állampolgári jogok különbözõsége. Értékek és pártok.
A választási rendszer és a kormányzati modell összefüggése..
6. Pártok, érdekek, eszmék. Rétegpártok és osztálypártok. Liberalizmus és konzervativizmus.
Az ipari forradalom és hatása a munkásmozgalom kialakulására. Szakszervezetek, szocialista és szociáldemokrata pártok. Forradalmi és reformista irányzat és elméleti képviselõi.
7. Kereszténydemokrácia, keresztényszocializmus, agrárpártok. Alternatív mozgalmak.
Jobboldal, baloldal és centrum alapértelmezése, és változásai a politikai palettán. / Margaret Theatcher és Tony Blair/.
A modern parlamenti demokrácia tartalmi és formai jellemzése. A pluralizmus lényege.
Eltérõ demokráciaértelmezések: formális, vagy tartalmi, többségi- vagy konszenzuselv.
Pártfejlõdés és modernitás. /A honorácior párttól a médiapártokig/.
8. A politikailag szélsõséges eszmeáramlatok: a versengõ többpártrendszer tagadása.
Szélsõbal és szélsõjobb: bolsevizmus, fasizmus és nemzetiszocializmus kialakulásának történelmi-társadalmi feltételei. Nézetek és módszerek jellegzetességei: vezérelv, militarizmus, rasszizmus, erõszakkultusz, ellenségkép. Anarchizmus és populizmus. Harmadikutas koncepciók
9. A magyar parlamenti-és pártfejlõdés áttekintése. A Kelet-közép európai fejlõdés sajátosságai: megkésett polgárosodás. Népies-urbánus vita a két világháború között, és utóélete a magyar történelem késõbbi sorsfordulóin..
10. Magyarország a szovjet zónában. Parlamentarizmus 1945 után. Áttérés a proletárdiktatúrára. Az egypártrendszer –„állampárt” lényege. Válságjelenségek a gazdaságban, ellátási problémák, személyi változások. 1956 szereplõi: kik voltak és mit akartak?
Eltérõ törekvések. 1956 a köztudatban.
11. A Kádár rendszer. Megtorlás és kiegyezés a társadalommal. A mezõgazdaság átszervezése.. Életszinvonalpolitika, a gazdasági mechanizmus reformjának kísérlete és elakadása. Az eladósodás kezdetei.
12. A szovjet rendszer válsága gazdasági, tudományos és katonai területen. A nemzetközi erõviszonyok megváltozása, az enyhülés következményei. A puha diktatúra, második gazdaság, második társadalom. Adósságcsapda. Reformtörekvések, demokratikus ellenzék és népi ellenzék.
13. A rendszerváltozás közvetlen okai, folyamata. Ellenzéki kerekasztal, alkotmányozás, választójogi törvény, megegyezéses átmenet. Alternatív pártok /SzDSz, MDF, FIDESz/, utódpártok, történelmi pártok. „Lebegõ pártrendszer”.
14. A mai magyar parlament mûködése. A köztársasági elnök szerepe.
A magyar pártok, pártrendszer jellemzése: ideológia, értékek, társadalmi bázis, stílus, image.
A félévzárás módja
(írásbeli, szóbeli, teszt, stb.):
A vizsga módja kérdéssorból álló írásbeli feladatlap megoldása
25-29 pont elégséges
30-36 pont közepes
37-44 pont jó
45 pont felett jeles
 
Kötelező irodalom: MI A POLITIKA? Osiris Kiadó, 2003.
Ajánlott irodalom: Haskó-Hülvely: Bevezetés a politikatudományba Villányi úti könyvek 2000.