Óbudai Egyetem - Keleti Károly Gazdasági Kar
Intézet: Gazdaság- és Társadalomtudmányi Intézet (1084 Budapest, Tavaszmezõ u. 15-17.) Kreditérték: 2
Tagozat: Távoktatás Nyelv: magyar Félév: 2008/09/2
 
Szakok: Mûszaki menedzser szak;
 
Tantárgyfelelős oktató: Dr. Molnár Máté Oktatók: Papp Lászlóné;
Heti/Féléves óraszámok: Féléves Előadás: 4 Tantermi gyakorlat: 0 Labor: 0 Konzultáció: 0
 
Félévzárás módja (követelmény): vizsga
 
Oktatási cél: Oktatási cél: A mûszaki képzést kiegészítõ társadalmi-társadalomtudományi ismeretek nyújtása. A mindennapokat átszövik azok a tapasztalatok, hogy nagyon is különböznek lehetõségeink, jövedelmünk, egészségünk, életkilátásaink. Mitõl függ mindez? Vannak-e objektív kritériumok? Mérhetõ-e az egyén helyzete a társadalmi struktúrában? Változott-e a társadalmi felemelkedés lehetõsége. A rendszerváltozás óta? Mit jelent maga a rendszerváltozás? Erre kísérel meg tudományos választ adni a szociológia tantárgy.
Félévközi követelmények
(feladat, zh. dolgozat, esszé, stb):
Házi feladat beadása az útmutató mellékletben megadott kérdésekbõl, vagy a tematika alapján választott témákból. Lehetõség szerint nyomtatott formában, vagy nagyon olvashatóan, kb. 5 oldal terjedelemben.
A házi feladat 10 pontot ér, amely része a vizsgán szerezhetõ 50 pontnak. Feltétlenül jelölje meg a forrást, Internet esetén is. Az azonos HF szövegek, vagy a változtatás nélkül letöltött, önálló megállapítást, véleményt nem tartalmazó írásmûvek nem értékelhetõk. A beadás legkésõbb a második konzultáció elõtti héten.
 
Oktatási hét
(konzultáció)
Témakör
1. A szociológia mint tudomány kialakulásának elõfeltétele a 18.-19. században. A szociológia és más társadalomtudományos sajátosságai. Módszerek: empírikus adatfeldolgozás, statisztika, interjú stb. August Comte és követõi. A szociológiai gondolkodás fejlõdése. Marx és Engels a szabadversenyes kapitalizmus osztályszerkezetérõl, társadalomfejlõdés koncepciója és az egyenlõség mitosza. Durkheim öngyilkosságvizsgálata. Társadalmi szolidaritás és anómia. Max Weber ideáltípusai és vallásszociológiája Irányzatok a két világháború között, mikroszociológiai vizsgálatok.

2. Magyar szociológiai vizsgálatok kezdetei. A szociológia és a hatalom konfliktusa. A szociológus lehetséges szerepei. Népi írók, szociográfusok vizsgálata a két világháború közötti magyar társadalomról. Megkésett polgárosodás. Merre menjünk? A népiesek és urbánusok vitája és ennek utóélete a magyar történelem sorsfordulóin.
3. A szociológiai kutatás helyzete és a szocializmus „sztálini” modellje. Voluntarista egyenlõsítési törekvések és a társadalom valóságos állapota. Az államszocializmus mint sajátos modernizációs kísérlet. A szociológia ujjászervezése a 60-as, 70-es években. Kemény István, Ferge Zsuzsa, Konrád György, Szelényi Iván, Kolosi Tamás a szegénységrõl, a társadalmi rétegzõdésrõl.
4. Migráció és vándorlás. Faj, nemzet, etnikai csoportok, kisebbségek. Elõítéletek, asszimiláció, integráció. Gazdasági tõke, politikai tõke. Oktatás és kulturális tõke. A társadalmi mobilitás új lehetõségei.. Mit hozott az oktatás kiterjesztése a rendszerváltozás után? Gazdasági-társadalmi változások: elitváltás, elitcsere.
A félévzárás módja
(írásbeli, szóbeli, teszt, stb.):
Vizsga: Írásbeli feladatlap megoldása. Elégséges: 25-28 pont
Közepes: 30-35 pont
Jó 36-44 pont
Jeles 45 pont felett
 
Kötelező irodalom: Kötelezõ: Dr. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába OSÍRIS Kiadó, Budapest, 2006.
Második javított és bõvített kiadás, szerk: Spéder Zsolt
1. 2. 5. 7. 10. és 12. fejezet. /Figyelem: nem az egész kötet!/