Óbudai Egyetem - Keleti Károly Gazdasági Kar
Intézet: Gazdaság- és Társadalomtudmányi Intézet (1084 Budapest, Tavaszmezõ u. 15-17.) Kreditérték: 2
Tagozat: Levelező Nyelv: magyar Félév: 2013/14/2
 
Szakok: Gazdálkodási és menedzsment BA alapszak;
 
Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csatári András Oktatók: Papp Lászlóné;
Heti/Féléves óraszámok: Féléves Előadás: 0 Tantermi gyakorlat: 0 Labor: 0 Konzultáció: 10
 
Félévzárás módja (követelmény): vizsga
 
Oktatási cél: A gazdasági-üzleti képzést kiegészítõ társadalmi-társadalomtudományi ismeretek nyújtása. A mindennapokat átszövi a politika világa, a hatalom és
társadalom közötti érdek-és akaratközvetítés intézményei. A modern parlamenti demokrácia, jogállamiság, politikai kultúra megismerése, a történelmi
elõzmények, és a hazai és nemzetközi feltételek áttekintése valamennyi állampolgár számára hasznos.
Félévközi követelmények
(feladat, zh. dolgozat, esszé, stb):
Házi feladat adható be /nem kötelezõ / a második és harmadik konzultáció közötti idõszakban, esszé jelleggel a tematika kérdéskörébõl
választhatóan, 3-5 oldal terjedelemben, amely maximum 10 pontot ér. Ne legyen másolás!

Házi feladat választható témák:

/Az azonos, vagy a keresõprogramból letöltött írások nem értékelhetõk.
Törekedjenek saját megfogalmazásra, saját vélemény, vagy tapasztalat leírására, hozzáfûzésére, mellõzzék a szakzsargont. A felhasznált irodalmat
illik feltüntetni./

-A modern parlamenti demokrácia értelmezése, jellemzõ vonásai. Mi valósult meg hazánkban a
rendszerváltozás óta? Jó, vagy rossz rendszer a demokrácia?

-A szélsõséges politikai mozgalmak lényege, jellemzése. Van –e ma esély a szélsõjobb, vagy a szélsõbal ideológia, vagy csoport elõretörésének? Ha
igen: miben látja az okait?

-Van-e a mai felnõtt lakosságban a nosztalgia a „Kádár rendszer” iránt, és ha igen, mi az oka?

-Hogyan jellemezné itt és most a hazai politikai kultúrát? Vegye figyelembe, hogy állampolgárok és politikusok ugyanahhoz a politikai kultúrához
tartoznak.

-Kik voltak és mit akartak 1956 októberének elõkészítõi, és szereplõi?
Miért válthatott ki szélsõséges indulatokat az 50. évforduló?

-A közvélemény kutató intézetek próbálják szondázni a jobb-és baloldal szavazótáborát. Mit jelent ma Ön szerint a”jobb” és „bal” értékválasztás,
társadalomkép, vagy más módon tudjuk jellemezni az ellentétes oldalakat?

-Európa uniós tagságunkkal kapcsolatban megnõtt a magyar állampolgárok, illetve a többi csatlakozó ország lakóinak mozgási szabadsága,
mobilitási lehetõsége. Mégis mintha nemzeti-nemzetiségi feszültségek, elõítéletek fokozódását tapasztalnánk. Mi lehet az oka?
-
-Egy mai magyar parlamenti párt bemutatása: mint mutat a PR és az „image” és az állampolgár mindennapi tapasztalata. Közvélemény kutatások.

A felsorolt témákból, vagy hasonlókból számítógépen kinyomtatva, 3-5 oldal terjedelemben lehet választani, és legkésõbb a 7.héten beadni.
A késõbb érkezõ nem érvényes. Irodalomjegyzéket tüntesse fel, ha arra támaszkodott.
A feladattal maximum 10 pont szerezhetõ, amely figyelembevételre kerül a vizsgajegy
kialakításánál. A beszámítás feltétele, hogy a vizsgadolgozat érje el az értékelhetõ, tehát az elégséges szintet, azaz 25 pontot.
Az eredeti, értékes írások bonus pontot is kaphatnak.

Budapest,2013. május 21.

 
Oktatási hét
(konzultáció)
Témakör
1. A politika fogalma. A hatalom és társadalom. A hatalom forrásai és eszközrendszere
Érdekkonfliktusok kanalizálása: politikai intézményrendszer és politikai rendszer. A politikai rendszer strukturalista-funkcionalista felfogása.
Legalitás és legitimitás összefüggése, újabb legitimációs eszközök: dicsõ múlt, szebb jövõ. A hatalom ideáltípusai.
Politikai kultúra, eszmék, normák, politikai szerepek. A mai magyar politikai kultúra összetettsége. A civil társadalom fogalma és mûködésének jelentõsége.
Az ókori államfilozófia az uralmi formák váltakozásáról.
2. A politika fogalma. A hatalom és társadalom. A hatalom forrásai és eszközrendszere
Érdekkonfliktusok kanalizálása: politikai intézményrendszer és politikai rendszer. A politikai rendszer strukturalista-funkcionalista felfogása.
Legalitás és legitimitás összefüggése, újabb legitimációs eszközök: dicsõ múlt, szebb jövõ. A hatalom ideáltípusai.
Politikai kultúra, eszmék, normák, politikai szerepek. A mai magyar politikai kultúra összetettsége. A civil társadalom fogalma és mûködésének jelentõsége.
Az ókori államfilozófia az uralmi formák váltakozásáról.

3. Az eredeti tõkefelhalmozás és a polgárosodás és következménye: a hatalom vizsgálata. A polgár szociológiai és politikai értelmezése.
A felvilágosodás: Társadalmi szerzõdéselméletek, az emberi jogok és állampolgári jogok koncepciója. Hobbes, Locke és Rousseau. Polgári fejlõdés, parlamentarizmus és plurális demokrácia. Hatalommegosztás és jogállamiság. A köztársasági elnök funkciója. A választási rendszer és a kormányzati modell összefüggése. A Westminster modell. Kétpólusú és a fragmentált /sok/ pártrendszer. Az amerikai alkotmányozás a pluralizmusról. Az amerikai elnökválasztás.


4. Az eredeti tõkefelhalmozás és a polgárosodás és következménye: a hatalom vizsgálata. A polgár szociológiai és politikai értelmezése.
A felvilágosodás: Társadalmi szerzõdéselméletek, az emberi jogok és állampolgári jogok koncepciója. Hobbes, Locke és Rousseau. Polgári fejlõdés, parlamentarizmus és plurális demokrácia. Hatalommegosztás és jogállamiság. A köztársasági elnök funkciója. A választási rendszer és a kormányzati modell összefüggése. A Westminster modell. Kétpólusú és a fragmentált /sok/ pártrendszer. Az amerikai alkotmányozás a pluralizmusról. Az amerikai elnökválasztás.
5. Politikai értékek, ideológiák és politikai pártok. Liberalizmus, konzervativizmus. Az ipari forradalom és a munkásmozgalom reformista és forradalmi irányzatai. Szociáldemokrata és szocialista pártok. Kereszténydemokrácia. Demokráciaértelmezések: formai és tartalmi vonatkozások.
Modern tömegdemokrácia és a politikailag szélsõséges ideológiák. Anarchizmus, populizmus, bolsevizmus és nemzetiszocializmus. A szélsõséges ideológiák keletkezésének körülményei, tömegbázisa, módszerei. Vezérelv, militarizmus, rasszizmus, ellenségkép. Az osztálypártoktól a modern médiapártokig vezetõ út, Alternatív mozgalmak.
6. Politikai értékek, ideológiák és politikai pártok. Liberalizmus, konzervativizmus. Az ipari forradalom és a munkásmozgalom reformista és forradalmi irányzatai. Szociáldemokrata és szocialista pártok. Kereszténydemokrácia. Demokráciaértelmezések: formai és tartalmi vonatkozások.
Modern tömegdemokrácia és a politikailag szélsõséges ideológiák. Anarchizmus, populizmus, bolsevizmus és nemzetiszocializmus. A szélsõséges ideológiák keletkezésének körülményei, tömegbázisa, módszerei. Vezérelv, militarizmus, rasszizmus, ellenségkép. Az osztálypártoktól a modern médiapártokig vezetõ út, Alternatív mozgalmak.
7. Politikai értékek, ideológiák és politikai pártok. Liberalizmus, konzervativizmus. Az ipari forradalom és a munkásmozgalom reformista és forradalmi irányzatai. Szociáldemokrata és szocialista pártok. Kereszténydemokrácia. Demokráciaértelmezések: formai és tartalmi vonatkozások.
Modern tömegdemokrácia és a politikailag szélsõséges ideológiák. Anarchizmus, populizmus, bolsevizmus és nemzetiszocializmus. A szélsõséges ideológiák keletkezésének körülményei, tömegbázisa, módszerei. Vezérelv, militarizmus, rasszizmus, ellenségkép. Az osztálypártoktól a modern médiapártokig vezetõ út, Alternatív mozgalmak.
8. Politikai értékek, ideológiák és politikai pártok. Liberalizmus, konzervativizmus. Az ipari forradalom és a munkásmozgalom reformista és forradalmi irányzatai. Szociáldemokrata és szocialista pártok. Kereszténydemokrácia. Demokráciaértelmezések: formai és tartalmi vonatkozások.
Modern tömegdemokrácia és a politikailag szélsõséges ideológiák. Anarchizmus, populizmus, bolsevizmus és nemzetiszocializmus. A szélsõséges ideológiák keletkezésének körülményei, tömegbázisa, módszerei. Vezérelv, militarizmus, rasszizmus, ellenségkép. Az osztálypártoktól a modern médiapártokig vezetõ út, Alternatív mozgalmak.
9. Kelet-közép európai modernizáció és a magyar politikai fejlõdés. ”Porosz út” és megkésett polgárosodás. Népiesek és urbánusok vitája. Magyarország a két háború között, és a szovjet befolyási övezetben. 1956 szereplõi, célkitûzései.
A Kádár rendszer jellemzése. A legvidámabb barakk módszerei és válsága.
Reformtörekvések és ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás külsõ és belsõ okai.
A mai magyar parlament mûködése, pártjainak jellemzése. „Lebegõ pártrendszer”. Utódpártok, történelmi pártok és rendszerváltó pártok.
Húsz évvel a rendszerváltozás után: új politikai erõk, alkotmányozás.
10. Kelet-közép európai modernizáció és a magyar politikai fejlõdés. ”Porosz út” és megkésett polgárosodás. Népiesek és urbánusok vitája. Magyarország a két háború között, és a szovjet befolyási övezetben. 1956 szereplõi, célkitûzései.
A Kádár rendszer jellemzése. A legvidámabb barakk módszerei és válsága.
Reformtörekvések és ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás külsõ és belsõ okai.
A mai magyar parlament mûködése, pártjainak jellemzése. „Lebegõ pártrendszer”. Utódpártok, történelmi pártok és rendszerváltó pártok.
Húsz évvel a rendszerváltozás után: új politikai erõk, alkotmányozás.
 
Az értékelés, a lebonyolítás,
a pótlás módja,
a jegy kialakításának szempontjai:
Vizsga: Írásbeli feladatlap megoldása:
25- 29 pont elégséges
30- 36 pont közepes
37- 44 pont jó
45 pont felett jeles
 
Kötelező irodalom: MI A POLITIKA? Szerk: Gyurgyák János OSIRIS Könyvkiadó 2004. ISBN 963389-592-6 /Egyes fejezetek/
Fejezetek: Körösényi András: Politikai rendszerek
Szalay Péter: Alkotmányos szabályozás
Bihari Mihály: Politikai pártok
Schlett István: Nemzetek és nemzeti kisebbségek
Gyurgyák János: Politikai ideológiák
Kis magyar politikatörténet /Rainer M. János
Kéri László/
Ajánlott irodalom: Haskó- Hülvely: Bevezetés a politikatudományba Villányi úti könyvek, 2000.