Óbudai Egyetem - Keleti Károly Gazdasági Kar
Intézet: Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17.) Kreditérték: 2
Tagozat: Nappali Nyelv: magyar Félév: 2008/09/1
 
Szakok: Gazdálkodási és menedzsment BSc alapszak;
 
Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csatári András Oktatók: Papp Lászlóné;
Heti/Féléves óraszámok: Heti Előadás: 2 Tantermi gyakorlat: 0 Labor: 0 Konzultáció: 0
 
Félévzárás módja (követelmény): vizsga
 
Oktatási cél: A mûszaki és informatikai képzést kiegészítõ társadalmi- társadalomtudományi ismeretek nyújtása.
A tananyag áttekintést nyújt a társadalom, társadalmi berendezkedés szerkezetére, a hatalom és társadalom viszonyára vonatkozóan. Ismerteti a modern parlamenti demokrácia, pártok, eszmék, jogállamiság történelmi elõzményeit, hazai és nemzetközi feltételeit.
Félévközi követelmények
(feladat, zh. dolgozat, esszé, stb):
A 7-oktatási hétig bezárólag házi feladat beadása választható témakörökbõl, esszé formában, 3-5 oldal terjedelemben. A választható témakörök megtalálhatók a GTI honlapján: http://kgk.bmf.hu/system/files/valaszthato_temak-GGTPL11GNC.pdf
A házi feladat maximum 10 pontot ér. Színvonalas megoldással további 5 bonus pont szerezhetõ.
A házi feladattal szerzett pontok a vizsgajegyhez beszámításra kerülnek.
 
Oktatási hét
(konzultáció)
Témakör
1. A politika fogalma és tárgya. Polisz: közélet, közjó: Eltérõ definíciók: -speciális tevékenység-, irányítás, erõforrások elosztása. Érdek- és akaratközvetités. Az érdekkonfliktusok terepe: küzdelem a javakból való részesedésért. Érdekek politizálódása, kanalizációja: politikai rendszer, Hatalom és uralom összefüggése: A hatalom forrásai, eszközrendszere./Gazdaság, erõszak, elvonó, büntetés- jutalmazás, befolyásolás/. Legalitás és legitimitás.

Max Weber. a legitimáció történelmi alakzatai, és a hatalom ideáltípusai. Egyéb legitimációs változatok..
2. A politika fogalma és tárgya. Polisz: közélet, közjó: Eltérõ definíciók: -speciális tevékenység-, irányítás, erõforrások elosztása. Érdek- és akaratközvetités. Az érdekkonfliktusok terepe: küzdelem a javakból való részesedésért. Érdekek politizálódása, kanalizációja: politikai rendszer, Hatalom és uralom összefüggése: A hatalom forrásai, eszközrendszere./Gazdaság, erõszak, elvonó, büntetés- jutalmazás, befolyásolás/. Legalitás és legitimitás.

Max Weber. a legitimáció történelmi alakzatai, és a hatalom ideáltípusai. Egyéb legitimációs változatok..
3. A politikai intézményrendszer, és a politikai rendszer. Szervezetek, intézmények. Eszmék, normák, politikusi szerepek. .A politikai kultúra jelentése, történelmi változatai. A porosz típusú” fejlõdés történelmi öröksége, és a hazai politikai kultúra.

A civil társadalom fogalma, szerepe, jelentõsége a társadalom életében.
4. Platón és Arisztotelész államfilozófiája. Az uralmi formák váltakozása. Machiavelli és Morus a politikáról Erkölcs és politika. /Bakunyin és az orosz fejlõdés sajátosságai, a bolsevizmus mint erkölcsi dilemma/..

A polgári fejlõdés kezdetei, a polgár fogalma./Szociológiai, politikai, stílus, ethosz/.

Felvilágosodás és társadalmi szerzõdéselméletek. Hobbes, Locke, és Rousseau.
5. Az eredeti tõkefelhalmozás és következményei. Az angol polgári forradalom, parlamentarizmus és a pártosodás kezdetei. A Westminster-modell. A kétpólusú pártrendszer

Választójogi és kormányzati vonatkozások .A jogállamiság és hatalommegosztás

Király, elnök, parlament.
6. Az Egyesült Államok alkotmányozási koncepciója, Függetlenségi Nyilatkozata, a demokrácia és pluralizmus értelmezése. Az amerikai elnöki rendszer, elnökválasztás és pártok.

A francia forradalom emberjogi deklarációja. Emberi jogok és állampolgári jogok különbözõsége. Alkotmányok és nemzetközi dokumentumok.

Értékek és pártok. A sokpártrendszer, vagy fragmentált pártrendszer lényege.

A választási rendszer és a kormányzati modell összefüggése..
7. Pártok, érdekek, ideológiák.. Rétegpártok és osztálypártok. Liberalizmus és konzervatívizmus.

Az ipari forradalom és hatása a munkásmozgalom kialakulására. Szakszervezetek. Szocialista és szociáldemokrata pártok. Forradalmi és reformista irányzat és elméleti képviselõi.
8. Kereszténydemokrácia, keresztényszocializmus, agrárpártok. Alternatív mozgalmak.

Jobboldal, baloldal és centrum alapértelmezése, és történelmi változásai a politikai palettán../ Margaret Theatcher és Tony Blair mint modern konzervatív és baloldali politikusok/..

A modern parlamenti demokrácia tartalmi és formai jellemzése. A pluralizmus lényege.

Eltérõ demokráciaértelmezések. Demokrácia és diktatúra viszonya

Pártfejlõdés és modernitás. /A honorácior párttól a médiapártokig, pl. Silvio Berlusconi./
9. A politikailag szélsõséges eszmeáramlatok és mozgalmak közös jellemzõ vonása.: a parlamenti demokrácia , és a pluralizmus tagadása.

Anarchizmus. Harmadikutas koncepciók. A populizmus mint politikai stílus-

Szélsõbal és szélsõjobb: bolsevizmus, fasizmus és nemzetiszocializmus kialakulásának történelmi-társadalmi feltételei. Nézetek és módszerek jellegzetességei: vezérelv, militarizmus, rasszizmus, erõszakkultusz, bûnbakképzés. Szociálpszichológiai vonatkozások. A tekintélyelvû személyiség. Mai szélsõséges csoportok.
10. A magyar parlamenti-és pártfejlõdés áttekintése. A Kelet-közép európai fejlõdés sajátosságai: megkésett polgárosodás. Népies-urbánus vita a két világháború között, és utóélete a magyar sorsfordulók során.. A nemzeti- nemzetiségi kérdés megoldatlansága.
11. Magyarország a szovjet zónában. . Az egypártrendszer lényege. A diktatúra válsága. 1956 szereplõi: kik voltak és mit akartak? / Restauráció, vagy a rendszer reformja?/ A forradalom utóélete, ellentétes érdekek és értelmezések

A Kádár rendszer. Megtorlás és kiegyezés a társadalommal. A mezõgazdaság átszervezése.. Életszínvonal és fogyasztás, a gazdasági mechanizmus reformjának kísérlete és elakadása. Az eladósodás kezdetei.
12. A szovjet rendszer válsága gazdasági, tudományos és katonai területen. A nemzetközi erõviszonyok megváltozása, az enyhülés következményei. A puha diktatúra, támogatás, tûrés, tiltás a kultúrában., második gazdaság, második társadalom, rejtett pluralizmus. Adósságcsapda .Közgazdászok, demokratikus ellenzék és népi írók, egyetemi hallgatók rendszerbírálata.
13. A rendszerváltozás közvetlen okai, folyamata. Ellenzéki kerekasztal, alkotmányozás, választójogi törvény, megegyezéses átmenet. Alternatív pártok /SZDSZ, MDF, FIDESZ/, utódpártok, történelmi pártok jellemzése..” Lebegõ pártrendszer”..
14. A mai magyar parlament mûködése. A köztársasági elnök szerepe.

A magyar pártok, pártrendszer jellemzése: ideológia, értékek, társadalmi bázis, stílus,

Hazánk és az új nemzetközi viszonyok, új feszültségforrások..
A félévzárás módja
(írásbeli, szóbeli, teszt, stb.):
A vizsgán szerezhetõ pontok:
25-29 pont: elégséges /2/
30-36 közepes /3/
37-44 jó /4/
45 felett jeles
 
Kötelező irodalom: MI A POLITIKA? Osíris Kiadó, 2003.
Körösényi András: Kormányzati rendszerek
Szalay Péter: Az alkotmányos szabályozás
Bihari Mihály: Politikai pártok és szakszervezetek
Kende Péter: Politikai kultúra, civil társadalom, elit
Gyurgyák János: Politikai ideológiák
Rainer M. János: Magyarország a szovjet érdekszférában
Kéri László: Az átmenet évei és a demokrácia születése
Ajánlott irodalom: Haskó-Hülvely: Bevezetés a politikatudományba Villányi úti könyvek 2000.