Óbudai Egyetem |
[GGTPL11GNC] Politológia |
Intézet: | Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17.) | Kreditérték: | 2 | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tagozat: | Nappali | Nyelv: | magyar | Félév: | 2012/13/1 | ||||||
Szakok: | Gazdálkodási és menedzsment BSc alapszak; Kereskedelmi és marketing BSc alapszak; | ||||||||||
Tantárgyfelelős oktató: | Dr. Csatári András | Oktatók: | Papp Lászlóné; | ||||||||
Heti/Féléves óraszámok: | Heti | Előadás: | 2 | Tantermi gyakorlat: | 0 | Labor: | 0 | Konzultáció: | 2 | ||
Félévzárás módja (követelmény): | vizsga | ||||||||||
Oktatási cél: | a gazdasági, marketing és menedzsment ismeretek társadalmi keretei is fontosak, ezért társadalmi- társadalomtudományi ismeretek hozzájárulnak a gazdasági környezet feltételeinek megismeréséhez.. A tananyag a parlament, parlamenti demokrácia, pártok, eszmék, jogállamiság lényegét, történelmi elõzményeit ismerteti. Segít eligazodni a politika változó világában, és ismerteti az alkotmányosság, és az állampolgár jogai, kötelezettségei kapcsolatát. |
||||||||||
Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, stb): |
A 7. vagy 8. oktatási héten /tavaszi szünet elõtt/, a félév addigi témáiból röpdolgozat írása, amely az aláírás feltétele./ Max. 30 pont szerezhetõ/. A sikeres ZH pontszáma a félévet lezáró vizsgadolgozat pontszámához hozzáadódik A félévközi ZH az aláírás feltétele. Pótlása a vizsgaidõszak elsõ 10 munkanapján belül, a TVSZ szerint. Órák látogatása a TVSZ szerint |
||||||||||
Oktatási hét (konzultáció) |
Témakör | ||||||||||
1. |
A politika fogalma és tárgya. Hatalom, uralom, társadalom. Érdekek és akarat.. Az érdekek politizálódása. A hatalom forrásai, eszközrendszere. Max Weber a legitimáció történelmi alakzatairól, és a hatalom ideáltípusai. Mai legitimációs változatok: életszínvonal, dicsõ múlt, szebb jövõ. |
||||||||||
2. |
A politikai intézményrendszer, és a politikai rendszer. Szervezetek, intézmények. Eszmék, normák, szerepek. A politikai rendszer strukturalista- funkcionalista értelmezése. .A politikai kultúra jelentése, történelmi változatai. A „porosz típusú” fejlõdés történelmi öröksége, és a hazai állampolgári politikai kultúra jelenlegi állapota, sokfélesége. A civil társadalom fogalma, szerepe, jelentõsége a társadalom életében. |
||||||||||
3. |
A demokrácia és diktatúra jelentése, viszonya. Platón és Arisztotelész államfilozófiája. Az uralmi formák váltakozása. Machiavelli és Morus a politikáról. A polgári fejlõdés kezdetei, a polgár fogalma a társadalmi struktúrában, a politikában, ethoszban, stílusban. Felvilágosodás és társadalmi szerzõdéselméletek. Hobbes, Locke, és Rousseau. |
||||||||||
4. |
A z eredeti tõkefelhalmozás és következményei. Az angol polgári forradalom, parlamentarizmus és a pártosodás kezdetei. A Westminster-modell. A kétpólusú pártrendszer Választójogi és kormányzati vonatkozások. Jogállamiság és a hatalommegosztás. Király, elnök, parlament. |
||||||||||
5. |
Az Egyesült Államok alkotmányozási koncepciója, Függetlenségi Nyilatkozata, a demokrácia és pluralizmus értelmezése. Az amerikai elnöki rendszer, elnökválasztás és pártok. A francia forradalom emberjogi deklarációja. Emberi jogok és állampolgári jogok különbözõsége. Értékek és pártok. A választási rendszer és a kormányzati modell összefüggése.. |
||||||||||
6. |
Pártok, érdekek, eszmék. Rétegpártok és osztálypártok. Liberalizmus és konzervativizmus. Az ipari forradalom és hatása a munkásmozgalom kialakulására. Szakszervezetek, szocialista és szociáldemokrata pártok. Forradalmi és reformista irányzat és elméleti képviselõi. |
||||||||||
7. |
Kereszténydemokrácia, keresztényszocializmus, agrárpártok. Alternatív mozgalmak. Jobboldal, baloldal és centrum alapértelmezése, és változásai a politikai palettán. / Margaret Thatcher és Tony Blair konzervatív és munkáspárti politika/. A modern parlamenti demokrácia tartalmi és formai jellemzése. A pluralizmus lényege. Eltérõ demokráciaértelmezések: formális, vagy tartalmi, többségi- vagy konszenzuselv. Pártfejlõdés és modernitás. /A honorácior párttól a médiapártokig/. |
||||||||||
8. |
A politikailag szélsõséges eszmeáramlatok: a versengõ többpártrendszer tagadása. Szélsõbal és szélsõjobb: bolsevizmus, fasizmus és nemzetiszocializmus kialakulásának történelmi-társadalmi feltételei. Nézetek és módszerek jellegzetességei: vezérelv, militarizmus, rasszizmus, erõszakkultusz, ellenségkép. Anarchizmus és populizmus. Harmadikutas koncepciók lényege. |
||||||||||
9. |
A magyar parlamenti-és pártfejlõdés áttekintése. A Kelet-közép európai fejlõdés sajátosságai: megkésett polgárosodás. Népies-urbánus vita a két világháború között, és utóélete a magyar történelem késõbbi sorsfordulóin. |
||||||||||
10. |
Magyarország a szovjet zónában. Parlamentarizmus 1945 után. Áttérés a proletárdiktatúrára. Az egypártrendszer és az „állampárt” lényege. Válságjelenségek a gazdaságban, ellátási problémák, személyi változások. 1956 szereplõi: kik voltak és mit akartak? Eltérõ törekvések. 1956 utóélete a köztudatban. |
||||||||||
11. | A Kádár rendszer. Megtorlás és kiegyezés a társadalommal. A mezõgazdaság átszervezése. Életszínvonal és fogyasztás. A gazdasági mechanizmus reformjának kísérlete és elakadása. Az eladósodás kezdetei. | ||||||||||
12. | A szovjet típusú rendszer válsága gazdasági, tudományos és katonai területen. A nemzetközi erõviszonyok megváltozása, az enyhülés következményei. A „puha diktatúra”, második gazdaság, második társadalom. Adósságcsapda. Reformtörekvések, demokratikus ellenzék és népi ellenzék. | ||||||||||
13. | A rendszerváltozás közvetlen okai, folyamata. Ellenzéki kerekasztal, alkotmányozás, választójogi törvény, megegyezéses átmenet. Alternatív pártok /SZDSZ, MDF, FIDESZ/, utódpártok, történelmi pártok. „Lebegõ pártrendszer”. | ||||||||||
14. |
A mai magyar parlament mûködése. A köztársasági elnök szerepe. A magyar pártok, pártrendszer jellemzése: ideológia, értékek, társadalmi bázis, stílus, image. Változások a politikai rendszerben, új politikai erõk megjelenése. Alkotmány, alaptörvény |
||||||||||
Az értékelés, a lebonyolítás, a pótlás módja, a jegy kialakításának szempontjai: |
A vizsga módja kérdéssorból álló írásbeli feladatlap megoldása 25-29 pont elégséges 30-36 pont közepes 37-44 pont jó 45 pont felett jeles |
||||||||||
Kötelező irodalom: |
MI A POLITIKA? Osiris Kiadó, 2004. ISBN 963389-593-6 Kijelölt fejezetek. Kötelezõ: MI A POLITIKA? Osiris Kiadó, 2004. ISBN 963389-593-6 Fejezetek: Körösényi András: Politikai rendszerek Szalay Péter: Alkotmányos szabályozás Bihari Mihály: Politikai pártok Kende Péter: Politikai kultúra, civil társadalom, elit. Gyurgyák János: Politikai ideológiák Kis magyar politikatörténet /Rainer M.János Kéri László/ |
||||||||||
Ajánlott irodalom: |
Bihari Mihály- Pokol Béla: Politológia Nemzeti Tankönyvkiadó ISBN 9789631967852 Haskó –Hülvely: Bevezetés a politikatudományba Villányi úti könyvek 2000. |
||||||||||
Egyéb segédletek: | Az elõadások látogatása és anyaga |