Óbudai Egyetem - Keleti Károly Gazdasági Kar
Intézet: Szervezési és Vezetési Intézet (1081 Budapest, Népszínház u. 8.) Kreditérték: 6
Tagozat: Nappali Nyelv: magyar Félév: 2010/11/2
 
Szakok: Vállalkozásfejlesztés mesterszak;
 
Tantárgyfelelős oktató: Borbás László Oktatók: Borbás László;
Heti/Féléves óraszámok: Heti Előadás: 2 Tantermi gyakorlat: 2 Labor: 0 Konzultáció: 0
 
Félévzárás módja (követelmény): félévközi jegy
 
Oktatási cél: Az oktatás célja, hogy a hallgatók ismerkedjenek meg a vállalok versenyképességére
vonatkozó irányadó elméletekkel, a versenyképesség legfontosabb faktoraival. Ezek alapján, a
tanultakat alkotó módon alkalmazva, képesek legyenek felismerni a gyakorlatban cégük piaci
versenyelõnyeit.
Félévközi követelmények
(feladat, zh. dolgozat, esszé, stb):
14.héten ZH
 
Oktatási hét
(konzultáció)
Témakör
1. A versenyképesség fogalma, értelmezései nemzetgazdasági,
regionális, iparági és vállalati szinten. Versenyképességre
vonatkozó fõbb elméletek(Porter, Krugman stb)


A versenyképesség mérése,
versenyképességi indexek(GCI, BCI
stb) gyakorlati alkalmazása.
2. A versenyképesség kutatás nemzetközi és hazai mûhelyei(Harvard Business School, US Competitiveness Council, IMD, WEFORUM, Global Entrepreneurship Monitor, Irish Competitiveness Council, Budapesti Corvinus Egyetem, Pécsi
Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Budapesti
Mûszaki Fõiskola) . A kutatás irányai, kapcsolatuk a globális
folyamatokkal és a fõbb világgazdasági trendekkel.


A Harvard Business School és a Budapesti Mûszaki Fõiskola
kérdõíves felméréseinek másodlagos elemzése.
3. A kormányzat és az üzleti szféra kapcsolata a versenyképesség
tükrében. Az állam hatása a vállalatok versenyképességére.
Fejlesztési prioritások a nemzetközi és hazai gyakorlatban.
Intervencionista vagy passzív állam?


A Nemzeti Fejlesztési Terv versenyképességi vonatkozási,
kapcsolata a Lisszaboni Stratégiával.Pályázati lehetõségek
az NFT keretében.
4. Az Európai Unió versenyképességi dimenziói. Az EU többéves KKV programjai.A Small Business Act új megközelítése.


Az EU csatlakozás hatásai a hazai vállalatok versenyképességére
makrogazdasági megközelítésben valamint a vállalatvezetõk
véleménye alapján mikrogazdasági aspektusból.
5. Vállalati stratégiai szövetségek versenyképességre gyakorolt
hatásai. A stratégiai együttmûködések jogi-, szervezetiés funkcionális keretei.

Versenytársak és nem versenytársak
által létrehozott stratégiai együttmûködések jellemzõi és
hatásuk az egyes vállalkozások versenyképességére konkrét példa alapján.
6. Technológiai környezet és vállalati stratégia. Kutatás-fejlesztési
együttmûködések a vállalati szférában. A K+F szervezeti keretei,
hazai jellemzõi.

A K+F jelentõsége a vállalatok versenyképessége szempontjából nemzetközi és hazai példákon keresztül.
7. Innováció és versenyképesség. Az innovatív vállalatok jellemzõi. Az innovatív vállalatok teljesítménymutatói. Az egyes mûködési területek hozzájárulása a vállalati sikerhez az innovatív és nem innovatív vállalatok esetében.

Versenyképes vállalatok innovációs jellemzõi az empirikus kutatások tükrében.
8. Vállalati informatika és versenyképesség. Az informatikai
funkció fejlettsége és a vállalati teljesítmény összefüggései.

Az információtechnológia, az információ menedzsment és a vállalatok informatikai költségvetésének hatásai a versenyképességre konkrét példa elemzése alapján.
9. Logisztika és versenyképesség. A logisztika szerepe a szervezetek értékteremtõ folyamataiban. Partnerkapcsolatok a beszerzés és értékesítés területén.

A logisztikai teljesítmény és a
versenyképesség összefüggései egy középvállalat példáján keresztül.
10. A vállalat alapfunkciói. Termelés és szolgáltatás. A termelésmenedzsment jelentõsége versenyképességi aspektusból. Tervezett és elért teljesítmény.

A vállalati teljesítmény mérése. A vállalati teljesítmény és a piaci
versenyképesség összefüggései nemzetközi és hazai példákon keresztül.
11. Vezetés és döntéshozatal. A szervezeti struktúra mint a stratégia
megvalósítását támogató eszköz Az ember mint erõforrás a tudásalapú társadalomban. A vállalati teljesítmény és az Emberi Erõforrás Menedzsment kapcsolata. Az EEM helye és szerepe a
vállalati szervezetben.

Szervezeti struktúra, teljesítmény menedzsment, emberi erõforrás képzés és fejlesztés mint a vállalati versenyképesség alapvetõ faktorai. Esettanulmány elemzése.
12. A vállalat piaci környezete. Piaci célok. Piacorientáció és marketing erõforrások. Piacorientáció érvényesülése a hazai vállalatok körében.

A marketing mix elemeinek hatékony alkalmazása mint a vállalati
versenyképesség lényeges eleme.
13. A magyar vállalatok exporttevékenysége. Az export áru- és
relációs szerkezete. A magyar tulajdonú vállalkozások piacra jutási esélyeit befolyásoló tényezõk.

A kis- és középvállalkozások külpiaci esélyei. Exportképesség és versenyképesség kölcsönhatásai az empirikus kutatások eredményei alapján.
14. Összefoglalás

Zárthelyi dolgozat
 
Az értékelés, a lebonyolítás,
a pótlás módja,
a jegy kialakításának szempontjai:
jegy kialakításának módja: Zárthelyi eredménye és az órai munka alapján
A pótlás módja: lásd TVSZ
 
Kötelező irodalom: Kötelezõ:Chikán-Czakó-Zoltayné: Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar
gazdaságban. Akadémiai Kiadó, Budapest 2003.
Hoványi G.:A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere
Michael Porter két modelljének továbbfejlesztése. Közgazdasági Szemle 1999.november
1013-1029.old
Ajánlott irodalom: Chikán—Czakó-Kazainé Ónodi A: Gazdasági versenyképességünk vállalati
nézõpontból: Versenyben a világgal 2004-2006 kutatási program zárójelentése BCE
Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest (2006)
Michael E. Porter: On Competition. Updated and expanded edition.Harvard Business School
Press, Boston 2008.
A BCE Versenyképesség Kutatóközpont anyagai: http://www.bkae.hu/index.php?id=24528
 
Egyéb segédletek: Az elõadó Power Point prezentációi