Óbudai Egyetem - Keleti Károly Gazdasági Kar
Intézet: Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17.) Kreditérték: 2
Tagozat: Nappali Nyelv: magyar Félév: 2007/08/2
 
Szakok: Gazdálkodási és menedzsment BSc alapszak;
 
Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csatári András Oktatók: Papp Lászlóné;
Heti/Féléves óraszámok: Heti Előadás: 2 Tantermi gyakorlat: 0 Labor: 0 Konzultáció: 0
 
Félévzárás módja (követelmény): vizsga
 
Oktatási cél: A gazdasági-üzleti képzést kiegészítõ társadalmi- társadalomtudományi ismeretek nyújtása.
A tananyag áttekintést nyújt a társadalom, társadalmi berendezkedés szerkezetére, a hatalom és társadalom viszonyára vonatkozóan. Ismerteti a modern parlamenti demokrácia, pártok, eszmék, jogállamiság történelmi elõzményeit, jelenkori megvalósulását, hazai és nemzetközi feltételeit.
Félévközi követelmények
(feladat, zh. dolgozat, esszé, stb):
A 7. oktatási hétig bezárólag házi feladat beadása választható témakörökbõl, esszé formában, 3-5 oldal terjedelemben. A házi feladat maximum 10 pontot ér.
Színvonalas megoldással további 5 bonus pont szerezhetõ.

(Az azonos, vagy a keresõprogramból letöltött írások nem értékelhetõk. Törekedjenek saját megfogalmazásra, saját vélemény, vagy tapasztalat leírására, hozzáfûzésére, mellõzzék a szakzsargont. A felhasznált irodalmat illik feltüntetni.)

-A modern parlamenti demokrácia értelmezése, jellemzõ vonásai. Mi valósult meg hazánkban a
rendszerváltozás óta? Jó, vagy rossz rendszer a demokrácia?

-Szélsõséges politikai mozgalmak lényege, jellemzése. Van -e ma esély a szélsõjobb, vagy a szélsõbal ideológia, vagy csoport elõretörésének? Ha igen: miben látja az okait?

-Van-e a mai felnõtt lakosságban a nosztalgia a "Kádár rendszer" iránt, és ha igen, mi az oka?

-Hogyan jellemezné itt és most a hazai politikai kultúrát? Vegye figyelembe, hogy állampolgárok és politikusok ugyanahhoz a politikai kultúrához tartoznak.

-Kik voltak és mit akartak 1956 októberének elõkészítõi, és szereplõi?
Miért válthatott ki szélsõséges indulatokat az 50. évforduló?

-Közvéleménykutató intézetek próbálják szondázni a jobb-és baloldal szavazótáborát. Mit jelent
ma Ön szerint a"jobb" és "bal" értékválasztás, társadalomkép, vagy más módon tudjok jellemezni az ellentétes oldalakat?

-Európai uniós tagságunkkal kapcsolatban megnõtt a magyar állampolgárok, illetve a többi csatlakozó ország lakóinak mozgási szabadsága, mobilitási lehetõsége. Mégis mintha nemzeti-nemzetiségi feszültségek, elõítéletek fokozódását tapasztalnánk. Mi lehet az oka?

-Egy volt "szocialista" ország átalakulásának, gazdasági, politikai, és pártrendszerének jellemzése /Erasmus programosok/.

-Egy mai magyar parlamenti párt bemutatása : mint mutat a PR és az "image" és az állampolgár mindennapi tapasztalata

A felsorolt témákbõl, vagy hasonlókból számítógépen kinyomtatva, 3-5 oldal terjedelemben lehet választani, és legkésõbb a 7.héten beadni.
A késõbb érkezõ nem érvényes. Irodalomjegyzéket tüntesse fel, ha arra támaszkodott.
A feladattal maximum 10 pont szerezhetõ, amely figyelembevételre kerül a vizsgajegy
kialakításánál. A beszámítás feltétele, hogy a vizsgadolgozat érje el az értékelhetõ, tehát az elégséges
szintet, azaz 25 pontot.
Az eredeti, értékes írások bonus pontot is kaphatnak.
 
Oktatási hét
(konzultáció)
Témakör
1. A politika fogalma és tárgya. Polisz: közélet, közjó,-speciális tevékenység-, irányítás, erõforrások elosztása. Hatalom, uralom: Érdekek és akaratközvetités. Az érdekkonfliktusok, küzdelem a javakból való részesedésért. Érdekek politizálódása, analizációja: politikai rendszer, A hatalom forrásai, szközrendszere./Gazdaság, legitim erõszak, elvonó, újraelosztó mechanizmus, befolyásolás/. Max Weber a legitimáció történelmi alakzatairól, és a hatalom ideáltípusai. Ujabb legitimációs változatok.
2. A politika fogalma és tárgya. Polisz: közélet, közjó,-speciális tevékenység-, irányítás, erõforrások elosztása. Hatalom, uralom: Érdekek és akaratközvetités. Az érdekkonfliktusok, küzdelem a javakból való részesedésért. Érdekek politizálódása, kanalizációja: politikai rendszer, A hatalom forrásai, eszközrendszere./Gazdaság, legitim erõszak, elvonó, újraelosztó mechanizmus, befolyásolás/.
Max Weber a legitimáció történelmi alakzatairól, és a hatalom ideáltípusai. Ujabb legitimációs változatok.
3. A politikai intézményrendszer, és a politikai rendszer. Szervezetek, intézmények. Eszmék, normák, politikusi szerepek. .A politikai kultúra jelentése, történelmi változatai. A"porosz típusú" fejlõdés történelmi öröksége, és a hazai politikai kultúra.
A civil társadalom fogalma, szerepe, jelentõsége a társadalom életében.
4. Platón és Arisztotelész államfilozófiája. Az uralmi formák váltakozása. Machiavelli és Morus a politikáról Erkölcs és politika. /Bakunyin és az orosz fejlõdés sajátosságau, a bolsevizmus mint erkölcsi dilemma/. A polgári fejlõdés kezdetei, a polgár ogalma./Szociológiai,politikai, stílus, ethosz/. Felvilágosodás és társadalmi szerzõdéselméletek. Hobbes, Locke, és Rousseau.
5. A z eredeti tõkefelhalmozás és következményei. Az angol polgári forradalom, parlamentarizmus és a pártosodás kezdetei. A Westminster-modell. A kétpólusú pártrendszer Választójogi és kormányzati vonatkozások. Jogállamiság és hatalommegosztás. Király, elnök, parlament.
6. Az Egyesült Államok alkotmányozási koncepciója, Függetlenségi Nyilatkozata, a demokrácia és pluralizmus értelmezése. Az amerikai elnöki rendszer, elnökválasztás és pártok. A francia forradalom emberjogi deklarációja., Emberi jogok és állampolgári jogok különbözõsége. Alkotmányok és nemzetközi dokumentumok. Értékek és pártok. A választási rendszer és a kormányzati modell összefüggése.
7. Pártok, érdekek, eszmék. Rétegpártok és osztálypártok. Liberalizmus és konzervatívizmus. Az ipari forradalom és hatása a munkásmozgalom kialakulására. Szakszervezetek, szocialista és szociáldemokrata pártok. Forradalmi és reformista irányzat és elméleti képviselõi.
8. Kereszténydemokrácia, keresztényszocializmus, agrárpártok. Alternatív mozgalmak. Jobboldal, baloldal és centrum alapértelmezése, és változásai a politikai palettán../ Margaret Theatcher és Tony Blair mint modern konzervatív és baloldali politikusok/. A modern parlamenti demokrácia tartalmi és formai jellemzése. A pluralizmus lényege. Eltérõ demokráciaértelmezések. Demokrácia és diktatúra viszonya. Pártfejlõdés és modernitás. /A honorácior párttól a médiapártokig, pl. Silvio Berlusconi./
9. A politikailag szélsõséges eszmeáramlatok és mozgalmak közös jellemzõ vonása.: a parlamenti demokrácia , és a pluralizmus tagadása. Anarchizmus. Harmadikutas koncepciók. A populizmus mint politikai stílus. Szélsõbal és szélsõjobb: bolsevizmus, fasizmus és nemzetiszocializmus kialakulásának történelmi-társadalmi feltételei. Nézetek és módszerek jellegzetességei: vezérelv, militarizmus, rasszizmus, erõszakkultusz, bûnbakképzés. Szociálpszichológiai vonatkozások.
10. A magyar parlamenti-és pártfejlõdés áttekintése. A Kelet-közép európai fejlõdés sajátosságai: megkésett polgárosodás. Népies-urbánus vita a két világháború között, és utóélete a magyar sorsfordulók során.. A nemzeti- nemzetiségi kérdés megoldatlansága.
11. Magyarország a szovjet zónában. Parlamentarizmus 1945 után. Áttérés a proletárdiktatúrára. Az egypártrendszer -"állampárt" lényege. Válságjelenségek a gazdaságban, ellátási problémák, személyi változások. 1956 szereplõi: kik voltak és mit akartak? / Restauráció, vagy a rendszer reformja?/ A forradalom utóélete, ellentétes érdekek és értelmezések. A Kádár rendszer. Megtorlás és kiegyezés a társadalommal. A mezõgazdaság átszervezése.. Életszínvonal és fogyasztás, a gazdasági mechanizmus reformjának kísérlete és elakadása. Az eladósodás kezdetei.
12. A szovjet rendszer válsága gazdasági, tudományos és katonai területen. A nemzetközi erõviszonyok megváltozása, az enyhülés következményei. A puha diktatúra, támogatás, tûrés, tiltás a kultúrában., második gazdaság, második társadalom, rejtett pluralizmus. Adósságcsapda .Közgazdászok, demokratikus ellenzék és népi írók, egyetemi hallgatók rendszerbírálata.
13. A rendszerváltozás közvetlen okai, folyamata. Ellenzéki kerekasztal, alkotmányozás, választójogi törvény, megegyezéses átmenet. Alternatív pártok /SZDSZ, MDF, FIDESZ/, utódpártok, történelmi pártok jellemzése." Lebegõ pártrendszer".
14. A mai magyar parlament mûködése. A köztársasági elnök szerepe. A magyar pártok, pártrendszer jellemzése: ideológia, értékek, társadalmi bázis, stílus, image. A posztszocialista országok az új nemzetközi erõtérben. A globalizáció, mint új feszültségforrás: etnikai, nemzetiségi feszültségek, integráció és autonómiatörekvések.
A félévzárás módja
(írásbeli, szóbeli, teszt, stb.):
A házi feladattal szerzett pontok a vizsgajegyhez beszámításra kerülnek.
25-29 pont elégséges
30-36 pont közepes
37-44 pont jó
45 pont felett jeles
 
Kötelező irodalom: MI A POLITIKA? Osiris Kiadó, 2003.
Ajánlott irodalom: Haskó-Hülvely: Bevezetés a politikatudományba Villányi úti könyvek 2000.