Óbudai Egyetem - Keleti Károly Gazdasági Kar
Intézet: Gazdaság- és Társadalomtudmányi Intézet (1084 Budapest, Tavaszmezõ u. 15-17.) Kreditérték: 2
Tagozat: Nappali Nyelv: magyar Félév: 2010/11/1
 
Szakok: Kereskedelmi és marketing;
 
Tantárgyfelelős oktató: Dr. Csatári András Oktatók: Papp Lászlóné;
Heti/Féléves óraszámok: Féléves Előadás: 10 Tantermi gyakorlat: 0 Labor: 0 Konzultáció: 0
 
Félévzárás módja (követelmény): vizsga
 
Oktatási cél: A gazdasági-üzleti képzést kiegészítõ társadalmi-társadalomtudományi ismeretek nyújtása. A mindennapokat átszövi a politika világa, a hatalom és társadalom közötti érdek-és akaratközvetítés intézményei. A parlament, parlamenti demokrácia, jogállamiság, politikai kultúra megismerése, a történelmi elõzmények, és a hazai és nemzetközi feltételek áttekintése valamennyi állampolgár számára hasznos.
Félévközi követelmények
(feladat, zh. dolgozat, esszé, stb):
Félévközi követelmények
Házi feladat adható be /nem kötelezõ / a második és harmadik konzultáció közötti idõszakban, esszé jelleggel a tematika kérdéskörébõl választhatóan, 3-5 oldal terjedelemben, amely maximum 10 pontot ér. Ne legyen másolás!
 
Oktatási hét
(konzultáció)
Témakör
1. A politika fogalma. A hatalom és társadalom. A hatalom forrásai és eszközrendszere
Érdekkonfliktusok kanalizálása: politikai intézményrendszer és politikai rendszer. A politikai rendszer strukturalista-funkcionalista felfogása.
Legalitás és legitimitás összefüggése, újabb legitimációs eszközök: dicsõ múlt, szebb jövõ. A hatalom ideáltípusai.
Politikai kultúra, eszmék, normák, politikai szerepek. A mai magyar politikai kultúra összetettsége. A civil társadalom fogalma és mûködésének jelentõsége.
Az ókori államfilozófia az uralmi formák váltakozásáról.
2. Az eredeti tõkefelhalmozás és a polgárosodás és következménye: a hatalom vizsgálata. A polgár szociológiai és politikai értelmezése.
A felvilágosodás: Társadalmi szerzõdéselméletek, az emberi jogok és állampolgári jogok koncepciója. Hobbes, Locke és Rousseau. Polgári fejlõdés, parlamentarizmus és plurális demokrácia. Hatalommegosztás és jogállamiság. A köztársasági elnök funkciója. A választási rendszer és a kormányzati modell összefüggése. A Westminster modell. Kétpólusú és a fragmentált /sok/ pártrendszer. Az amerikai alkotmányozás a pluralizmusról. Az amerikai elnökválasztás.
3. Politikai értékek, ideológiák és politikai pártok. Liberalizmus, konzervativizmus. Az ipari forradalom és a munkásmozgalom reformista és forradalmi irányzatai. Szociáldemokrata és szocialista pártok. Kereszténydemokrácia. Demokráciaértelmezések: formai és tartalmi vonatkozások.
Modern tömegdemokrácia és a politikailag szélsõséges ideológiák. Anarchizmus, populizmus, bolsevizmus és nemzetiszocializmus. A szélsõséges ideológiák keletkezésének körülményei, tömegbázisa, módszerei. Vezérelv, militarizmus, rasszizmus, ellenségkép. Az osztálypártoktól a modern médiapártokig vezetõ út, Alternatív mozgalmak.

4. Kelet-közép európai modernizáció és a magyar politikai fejlõdés. ”Porosz út” és megkésett polgárosodás. Népiesek és urbánusok vitája. Magyarország a két háború között, és a szovjet befolyási övezetben. 1956 szereplõi, célkitûzései.
A Kádár rendszer jellemzése. A legvidámabb barakk módszerei és válsága.
Reformtörekvések és ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás külsõ és belsõ okai.
A mai magyar parlament mûködése, pártjainak jellemzése. „Lebegõ pártrendszer”. Utódpártok, történelmi pártok és rendszerváltó pártok.
Húsz évvel a rendszerváltozás után: átalakítások és új politikai erõk.
 
Az értékelés, a lebonyolítás,
a pótlás módja,
a jegy kialakításának szempontjai:
Vizsga: Írásbeli feladatlap megoldása:
25- 29 pont elégséges
30- 36 pont közepes
37- 44 pont jó
45 pont felett jeles
 
Kötelező irodalom: MI A POLITIKA? Osíris Kiadó, 2003 Szerk: Gyurgyák János
Ajánlott irodalom:
Haskó- Hülvely: Bevezetés a politikatudományba Villányi úti könyvek 2000.